Ne ments meg, nem vagyok árva!!!

Ne ments meg, nem vagyok árva!!!
A feketerigó fiókák röpképtelenül ugrálnak ki a fészekből!

Minden évben rengeteg kisrigót "mentenek meg" feleslegesen az emberek, mert úgy gondolják kiestek a fészekből. A rigófiókák röpképtelenül hagyják el a fészket, a gondos szülők tovább etetik a piciket. Csak pár percig kéne megfigyelni őket, és látnánk, hogy ott vannak a szülők, nem kell beleavatkozni a természetes folyamatba!

Ismét egész nap halljuk a rigók riasztását, reggeltől-estig. Ez csak egy dolgot jelent: A fiókák a közelben vannak!

06.11. Nem volt nehéz dolgom, pár perc séta után meg is találtam a fészket. Egy tujára építették, 2 méter magasan. Itt szerencséjük volt a rigóknak, hogy eddig nem akadt rájuk ragadozó.

Három fióka biztosan van a fészekben. :)

Nagyon óvatos voltam, nehogy megzavarjam őket. Gyorsan készítettem 1-2 fotót, és el is jöttem. Egyrészt, mert a fiókák már nagyok, nem szerettem volna, ha miattam ugrálnak ki a fészekből. Másrészt, hogy ne hívjam fel a ragadozók figyelmét a fészekre a mozgásommal.

Mozdulatlanul figyel a kisrigó.

06.12. Másnap ismét megnéztem a fészket. Már nem voltak bent a kicsik. Még nem jöttek le a talajra, a tuján ücsörögtek elszórva. :)

Még röpképtelen, de már elhagyta a fészket.

Most jön számukra a legkritikusabb időszak. Röpképtelenül lemerészkednek a talajra. Számos veszély vár rájuk, macskák, autók... Minden azon múlik, mennyire képesek rejtőzködni, mozdulatlanok maradni.  A szülők még hetekig etetni fogják őket. :) Mi pedig mindaddig hallani fogjuk a szülők riasztását, amíg a picik teljesen önállóak lesznek.

06.17. Eltelt egy hét, egész nap hallom a picik jellegzetes sípoló hangját, na meg persze a szülőkét is. Mindhárom fióka életben van, kettőt sikerült lefotóznom, a harmadiknak a hangját hallottam. Meglepődtem, eddig rigó fiókákkal mindig a földön találkoztam, ők viszont magasan a sűrű bokorban ücsörögnek. Talán pont ez lesz a siker kulcsa. :) A fészektől már messze járnak, a kert másik felén találtam rájuk.

Anya és fiókája a sűrű bozótban.
Az egyik pici a galagonyabokorban várta az etetést.
A testvére tőle 3 méterre a vadrózsán várakozott. 

Jól látszik a fiókákra jellemző kurta farkuk, a csőrük töve is sárga, a szülők még jó darabig gondoskodni fognak róluk.

A fiatal rigó fején még ott van a pihetoll.

Hihetetlenül gyorsan fejlődnek, csupán három nap telt el, de látványos a változás. Az egyikük hangját a közelben hallottam, és beletelt jó pár percbe, mire sikerült megtalálnom. A cseresznyefán ücsörgött. Nem örült, hogy lefényképeztem, 1-2 kép után át is repült egy másik fára. Már egész ügyesen közlekedik. :)

10 napja hagyta el a fészket ez a fiatal rigó.
Pár nappal később a testvérét láttam a diófán. :)