A kezdet

Minden reggel és este cseréltem a vizet, feltöltöttem az etetőket. Ha egyszer elkezdtük a téli madáretetést, nem szabad abbahagyni! Számítanak rá, nekik is megvan a napi ritmusuk. Ha nem találnak a szokott helyen élelmet, keresniük kell új forrást, hidegben, a rövid világos időszakban ez nagy kihívás. Tavasszal meglepően sokáig érdemes a madarakat etetni. Azonban ha jobban belegondolunk, ésszerű. Hiába jön március, április környékén a jobb idő, ekkor még a rovarok nagy része nem aktív, és az első fűmagok is csak később kezdenek beérni. Május közepéig érdemes etetni a madarakat. Tovább azonban nem, mert például a napraforgómag, ami eddig életeket mentett, most egy egész odu pusztulását jelentheti. A széncinege szülők ha ezzel etetik a fiókát, az végzetes. A picik még nem képesek megemészteni a magokat.

Reggel mindig nagy a forgalom az etetőnél, aztán jön pár nyugisabb óra. Majd kora délután ismét megélénkül a forgalom. :) Azt vettem észre, hogy ha rigót látok a kertben, akkor a többi madár is élénk. Ha azonban nincs rigó, a többiek sem jönnek. :D Engem megnyugtat a jelenlétük. Jó ránézni a színes kis forgatagra.

Tavasszal az első dolgom volt, hogy lecseréltem a téli madáritatót, fürdőre. Két nagy méretű virágalátétet ástam le a földbe. Az egyikből sárfürdőt készítettem a fecskéknek, a másik lett az itató. Sok madár járt hozzám. Itt láttam először örvös légykapót, és barátposzáta párt. Állandó fürdővendég lett a rigó, széncinege, zöldike, mezei veréb. Inni jártak a balkáni gerlék, poszáták.

Nagyon szerettem volna, megtartani a kékcinegéket nyáron is. Február környékén készítettem az első A típus odút. Majd még egyett, és innentől kezdve nem volt megállás. Következtek a ház oldalára rögzített fészektálcák, rigónak, rozsdafarkúnak, gerlének. Majd a fecskefészkek.

Hat fecskefészket készítettem, és rögzítettem az eresz alá. Idén nem költöztek be. Elvileg minél több a fészek annál nagyobb az esély, hogy elfoglalják, így nyár végén felrakram még négyet. De azóta is készítettem újakat, tavasszal 12 fészekkel várom őket.

Közben gyarapodott az odú készlet is.  A típusúak, majd C odúk kerültek kihelyezésre. A második költésnél az egyik A típusúba széncinegék kezdtek fészket rakni. Nagyon örültem neki, de közelebbről megnézve, látszott, hogy már a röpnyílás is kicsi nekik. Egy napig csak hordták a mohát, minden egyes adaggal megküzdött, mire betuszkolta magát az odúba. Másnapra feladták, érthető módon. Vártam pár hetet, aztán úgy döntöttem átalakítom B típusúra.

A kertben is sokat dolgoztam. Sövénykerítést kezdtem ültetni tűztövisből. Nyár közepén egy hirtelen ötletből elkezdtük a vadvirágos rét kialakítását. Ekkor készítettük a darázsgarázsokat is.

Nyár végére elkészültek a megálmodott odúk. B, C és D típusú, mind a helyére került. Így a jövő tavaszt, teljes kapacitással kezdjük. :)