Tippek a madáretetéshez

November közepén érdemes elkezdeni a téli madéretetést. Ilyenkor még találnak táplálékot, de már jóval kevesebbet mint ősz elején. Idén új etetőt készítettem. Egy deszkára oldalfalakat erősítettem, és három rekeszre osztottam. Egy méter magas fenyőfa tönkre erősítettem. Az etetőhöz nem készítettem tetőt, mert egy tujasor mellett/alatt helyeztem el, ez megvédi a csapadéktól.

A legnagyobb rekeszbe kölest és fénymagot öntök. Ezt főleg a verebek eszik. Rengetegen vannak, hozzánk mezei verebek járnak, csapatostul. Nagyon hangos, de óvatos társaság. Az itató mellett, a földre is szoktam hinteni köles keveréket, mert sok erdei pinty megfordul nálunk, de ők nem repülnek az etetőre, a földön keresgélnek. Innen viszont szívesen felcsipegetik.

Az etető kisebb részébe napraforgómagot teszek. A cinegék sosem maradnak táplálkozás közben az etetőn. Felkapnak egy magot, és a közeli fákon nyitják fel. Így nekik nem kell nagy tér az etetőn. A napraforgómagra idén már számos madár érkezett hozzánk. Széncinege, kékcinege, fenyvescinege, balkáni gerle, meggyvágó és szajkó.

Először láttam életemben fenyvescinegét. A kertben nem állandó madarunk, ahogy a neve is mutatja, fenyvesekben él. Hideg időben csatlakozni szokott más cinegékhez.

A legkisebb rekeszbe pucolt, apróra tört diót, napraforgómagot és mogyorót teszek. Az ökörszemnek és a vörösbegynek pici, lapos csőre van, nem képesek semmilyen mag feltörésére. Apró rovarokkal táplálkoznak, télen viszont ezeket nélkülözik. Ősztől tavaszig állandó vendégünk, minden nap hallom az éles hangjukat. Igazán hideg időben ők is látogatják az etetőt.

Ha az etetőn van a veréb csapat, a cinegék nem szívesen szállnak rá, ezért a közelben tettem ki egy másik helyen csak napraforgómagot. Egy nagy mohás mészkő mélyedését öntöm tele.

A cinegék mindig ezt választják, ha a verebek is itt vannak.

Az etetőket úgy érdemes elhelyezni, hogy legalább az egyik oldalról fák, bokrok szegélyezzék. Ez biztonságot nyújt a madaraknak. Veszély esetén gyorsan el tudnak bújni. Az állandó jövés-menést a ragadozó madarak hamar észreveszik. Megfigyeltem, hogy egy karvaly napi rendszerességgel repül el alacsonyan, az etető mellett. Az óvatosabb madár, mint az ökörszem, nem is fog az etetőre merészkedni, ha nem védett egyik oldala sem.

Ha éjszaka már rendszeresen fagy, akkor teszem ki a faggyúgolyókat. Ez eredetileg a cinegék tápláléka, mert ők olyan ügyesek, hogy a mozgó golyóból akár fejjel lefelé is képesek táplálkozni. Előző télen rendszeresen látogatták az őszapók is. Meglepően tapasztaltam, hogy a mezei verebeknek sem okoz gondot. A szajkó rajtuk is túltett. Ráült az ágra, ahova kötöztem a golyót, a csőrével felhúzta a madzagnál fogva, majd a lábával odafogta az ághoz, és nyugodtan falatozott. Idén hosszabb madzagra kötöztem a faggyúgolyókat, kíváncsi leszek így is hozzájutnak-e.

A rigókról se feledkezzünk meg. Nekik almát érdemes kitenni, fel kell szúrni egy ágra, hogy könnyebben kicsipegessék. Én ráérek a tél második felében rigót etetni, mert a kertben van almafánk, ezen mindig marad nekik, a fügefát is rendszeresen látogatják.

Az etetés mellett az itatás is nagyon fontos. Hideg időben az itatókat rendszeresen jégteleníteni kell, különben a madarak nem jutnak vízhez.