A második fészekalj kirepülése

Június-26.-án, egy forró napsütéses napon repültek ki a picik. Kisebbek voltak mint az első fészekalj a kirepülésnél. A legelső pici délelőtt ugrott, a földön landolt, nem tudott még repülni. Visszatettük az odúba.

A nap tűzött, nagyon meleg volt. Az odúba még melegebb. Valószínű ez okozta a kicsik korai kirepülését. Délután szép sorban kiugráltak. Az elsőt nem láttam, mikor ellenőriztem az odút, már a közeli bodzabokron volt. (ide rögzítettem a lisztkukacos tálkát korábban)

A hím már nem vitt be nekik élelmet, az odú előtt ült, időnként az odú szájához repült, hívta őket.

Délután a második kicsi kidugta a fejét az odúból.

Közben a kirepült cinege visszaszállt a szilvafára.

Meg is lett a hatása, a második cinege nem sokat gondolkozott, kirepült. A közeli meggyfán landolt.

A bentlévőknek ismét következett egy kis szülői bíztatás. :)

A harmadik kicsi gyorsabb volt...

Az előző fészekaljból kíváncsiskodtak a testvérek, folyamatosan "beszélgettek" az odúban lévőkkel.

A negyedik kicsi azonnal az odú nyílására ugrott.

Határozott véleménye volt. :D

Még barátkozni is volt ideje. :)

Ő is megnézett magának...

Majd átrepült fölöttem, és a ringlófára szállt.

Következett a legkisebb, a pici, aki délelőtt már egyszer kiugrott.

Nagyon sokáig gondolkozott, tudta, h ehhez még kicsi.

Egyenesen felém "szállt", esetlenül a bokorban landolt.

Vártam még egy kicsit, perceken belül követték a hímet, átrepültek a túloldali mogyoróbokorra, négyen... Nem tudom miért gondoltam, hogy a legkisebbnek is menni fog, de bíztam benne.

Nagyon szerencsés vagyok, hogy végig nézhettem ahogy kirepül a második fészekalj. Boldog voltam.

A nap még is szomorúan ért véget. Pár óra múlva ismét kimentem a kertbe, hogy látom, hallom-e a kis családot. A pici a földön volt, nem vettem észre, csak mikor a macska ugrott, akkor tudtam.. Nem ette meg, otthagyta, igazán sérülés sem volt rajta, de már elment, eltemettem. Nagyon elkeseredtem. Hibás döntést hoztam, és a pici életébe került.

Sokat tanultam belőle. Nem szabad visszatenni a kiscinegét, ha már kiugrott, mert újra meg fogja próbálni, akkor is, ha még alkalmatlan a kinti életre. Ha valaha lesz még ilyen, biztosan etetni fogom pár napig, míg megerősödve, ügyesebben visszaengedhetem a testvéreihez. A szülő őt is tovább fogja etetni.