A madarak élettere csökken, egyre kevesebb az idős, odvas fa, a "nem biztonságos" fákat kivágják. Ezt a hiányt ellensúlyozhatjuk odúk telepítésével. Cserébe állandó jövést-menést, vidám csivitelést kapunk. :)
Eltelt egy hét. Újra végig jártam az odúkat. Az 1.B-ből már 27.-én kirepültek. :) Így az odúban csak a lelapított fészket találtam.
Mind a hét széncinege kirepült.
Itt a következő lépés az odútakarítás.
Az 1.B-ből kirepült kiscinege április 27.-én,és testvére a diófán.
Az A odúban nagyot nőttek a kicsik, körülbelül tíz naposak lehetnek.
Most is hét kicsit számoltam.
A szülők szorgalmasan etetnek, és nagy örömünkre már egyáltalán nem foglalkoznak velünk. Mikor a létrát az odúhoz tettem, még akkor is bementek etetni. :D
Széncinege az A odú nyílásán.
Meglepetésként a 2.B odúban is elkezdett építkezni egy széncinege pár. (2024.04.23.) Azonnal kitettem egy újabb nagy adag cicaszőrt, mindet be is hordták. :) Nagy különbség van a két B odú között. Az elsőből már kirepültek, a másodikban pedig most kezdték a tojásrakást.
3 széncinege tojás, és sok-sok cicaszőr :)
A gerlék is nagyot nőttek, gyönyörűek. Már kint ülnek a fenyő ágán. :) Nagy öröm számomra, hogy nekik is tudtam segíteni a fészekkel, mert híresen rossz építők. Érdekes megfigyelés, hogy mikor gyakorolnak, ügyetlenül, és persze nagyon hangosan, a szülők mindig felrepülnek, figyelem elterelésképp.
Az egyik kisgerlénk.
A két D odúban is megkezdődött az etetés. Kikeltek az első seregélyek, hallani a hangjukat. A szülők óvatosak, őket nem akartam most zavarni, a következő 2 hétben majd hozzájuk is benézek. Rovarokkal és hernyókkal etetnek.
Ízeltlábút hoz az egyik szülő a 2.D odúba.
Benéztem a mezei veréb odúkba is. De megint csak az elkezdett fészkeket találtam. Nem tudom mi lehet ennek az oka, pedig a kertben egész nap ott vannak. A fecskefészkeknél sem látok mozgást.
A kiscinegék hangja, csipogása folyamatosan változik ahogy nőnek. Nagyon jellegzetes mikor már kirepültek, és mindenfelé csipognak, a szárnyukat verdesve, élelemért. Gondoltam megvárom a jó időt, és akkor nézek be az odúba, de már olyan hangosak, nem várhattam az ellenőrzéssel. Jól tettem, az 1.B-ben hét gyönyörű kifejlett fióka lapult, csak a hűvös, esős idő miatt nem repültek még ki. Idén is a benti cicáink szőre tartja melegen a piciket. :)
1.B, első fészekalj
Előkészítettem a létrát, és vártam az A odú közelében is. Egymás után gyorsan etettek a szülők, ahogy kirepültek indultam. Itt is hét picit számoltam. Körülbelül két hét különbség van a két fészekalj között. Ők nem használták fel az odú mellé kitett szőrt.
A odú, első fészekalj
Következtek a seregély odúk. Itt többet kellett várnom. Közben mellém szállt az egyik széncinege szülő, és letett az almafa ágára egy odúból hozott ürüléket. :D
A széncinegék kihozzák az odúból a fiókák ürülékét, és az odútól távolabb teszik le.
Elsőnek az 1.D-ből repült ki a tojó. Négy szép kék tojás volt a fészekben, kevés fészekanyagon, főleg szalmán, fűszálakon. Volt bent néhány toll és levél is.
1.D, seregély tojások
A 2.D-ben ugyan ezekből készült a fészek, viszont itt több centi vastagra építették. Mindkét fészekben voltak rózsaszín termések, ezt még nem azonosítottam be.
2.D, seregély fészek
A 2.D odúba hamarabb költöztek be, így nem kizárt, hogy még lesz ötödik tojás az 1.D-ben is. :)
2021-ben raktam ki az első odúkat, azóta minden évben egyre többet foglalnak el a madarak. :)
Idén korán jött a jó idő, a madarak már január végén nézegették az odúkat. Legelsőnek (2024.01.26.) egy széncinegét figyeltem meg, ahogy a veréblakótelepből kiröppent a délelőtti napsütésben.
02.07. Végre kiderült, hogy a széncinegék faragták ki a cseresznyefán lévő A odú röpnyílását.
Február közepén védőrácsot tettem fel a 3 db C odúra, az egyiket új helyre tettem.
02.22. A 2.D odúnál egész napos a mozgás. A mezei verebek egész délelőtt ott vannak. Széncinegék is nézegetik. Lesz így valaha esélyük a később érkező seregélyeknek?
02.28. Az áthelyezett 1.B odú már foglalt. :) Idén is egy széncinege pár nézte ki magának. (első rozsdafarkú)
02.29. Mezei verebek nézegetik a veréb társasházat is.
03.04. Kiakasztottam a B odúk mellé az idei első adag cicaszőrt. (Mindenhonnan el is fogyott pár hét alatt, a pótlás pedig azonnal.)
03.06. Az 1.B odú széncinege párja meg is kezdte a fészeképítést! (első örvösgalamb)
03.10. A mezei verebek is elkezdték a fészeképítést, a kerítésen lévő veréb társasházban. Vajon idén lesz költés is?
03.12. 1.B Már szőrt visz be a cinege. :) A mezei verebek a fecskefészekbe is fészket építenek. (seregély énekel) A 2.D odúba délután egy széncinege elkezdte a fészeképítést.
Seregélyek a diófán.
03.13. Az 1.D odúba is mezei verebek építenek fészket.
03.19. Reggel 6 órakor egy seregély érkezett a 2.D odúhoz. Hosszan nézegette, végül bement. Nagyon izgatott lettem. Zavarni fogja, hogy van bent moha? (Őszintén, a seregélynek szurkoltam.) Csak 1 éve tettem ki ezt az odút, nagyon szeretnék seregélyeket a kertbe. Délután a széncinege folytatta a fészeképítést a 2.D-ben. De nagyon óvatos, mert az 1.B pár területén van.
A veréblakótelep egyik nyílásában is látok füvet.
03.21. A seregély reggel menetrendszerűen érkezik. Sokszor a röpnyílásra száll, bemegy az odúba, a tetején sétál. Onnan a mogyoróra, fenyőre, akácfára repül és vissza. Mintha próbálgatná, kényelmes-e. Délután 16 óra körül elhozta a párját! Nem ment be a tojó, csak kívülről nézte meg, nem túl hosszan.
03.22. Reggel 6 órakor már 2 seregély érkezett! 7-kor mindketten az odúban voltak. Öröm volt nézni őket. A hím 2x vitt be fészekanyagot. Növényi szálakat és mogyoró barkát. A széncinegék nem jöttek többet a 2.D odúhoz. A pár sokat, hosszan van bent. A hím minden reggel visz 1-2 adag fészekanyagot.
04.03. Már ketten építik a seregélyek a 2.D odúban a fészket!
Az egyik tuján feketerigó fészek épül. :)
Tavaly fontam egy fészket nyírfa vesszőből, és rögzítettem kb 4 méter magasságban az egyik fenyőn. Idén elfoglalta egy gerle pár. :)
A balkáni gerle elfoglalta a nyírfából font fészket.
04.12. Már etetnek a szülők az 1.B-ben.
Széncinege viszi az 1.B odúba a hernyót.
04.13. Reggel kinéztem az ablakon, és mindkét D odúba fészekanyagot vittek a seregélyek. A széncinegéket, és a mezei verebeket is kitúrták az odúkból.
Seregély viszi a fészekanyagot az 1.D odúba.
04.15. Kikeltek a gerlék a fenyőn. Reggel ez a látvány fogadott, a tojáshéj ott maradt a fészek mellett a fenyőn.
Estére leesett a tojáshéj. :)
A balkáni gerle párunk. :)
A 2.D odúban már kotlik a seregély. Naponta párszor fél-egy órára kirepül. Tovább marad kint, ha melegebb az idő.
Kiröppen a tojó a 2.D odúból.
Az 1.D-ben is kotlik a seregély, ők kicsit később kezdték a tojásrakást.
Kinéz a seregély az 1.D odúból.
04.20. Az A odúba észrevétlenül építette meg egy széncinege pár a fészkét. Ritkán láttam ki-be repülni egyiküket, sejtettem, reméltem, hogy már tojások vannak ott is. Ma már ők is etettek. :) Az odú alatt állva hallani a picik halk csipogását.
Az A odúban is kikeltek a széncinege fiókák.
Az 1.B-ben már nagyon hangosak a kicsik. A szülők egész nap hordják az élelmet. Pár nap, és benézek az odúba, megszámolni őket.
Az egyik szülő az 1.B odúból, hernyóval.
A kerítésen lévő veréb társasháznál is látok néha mozgást, ott és a fecskefészekben is lehet már mezei veréb tojás.
Így a 2024-es tavaszt rekordszámú odúfoglalással kezdjük. :) Valószínű megdől a tavalyi fiókaszám. :) Sikeresek vagyunk!
Május közepén volt pár esős nap. Mindent átitatott a víz, a kihelyezett cicaszőr nem nyújtott szép látványt a barackfán. :D Az új 2.B odú mellé kirakott cicaszőrt viszont nem érte víz, a tuja ágai közt. A széncinege pár, akik a szomszédban költöttek, napokig csak hordták. Többször kötöztem nekik új adagot.
A szakadó eső ellenére egy kismadár sűrűn járt a 2.D odúba. Nagyon kíváncsi voltam milyen madár lehet.
A 2.D-t is széncinegék foglalták el. A tujáról ők hordták a sok sok cicaszőrt. Szükségük is volt rá, mert a 2.D alapterülete jóval nagyobb mint egy átlagos B odú. Nagyon érdekes volt megfigyelni a viselkedésüket. Mivel az odú az 1.B-ben fészkelő pár területén van, itt a hím csak akkor énekelt nagyon röviden, mikor a párja kijött az odúból (üdvözölte őt), és gyorsan el is repültek. Mindig nagyon csendben, óvatosan surrantak vissza a fészekbe.
Így már értettem, hogy a seregély, aki többször jött megnézni az odút, miért nem szállt a röpnyílásra, mindig ilyedten elröppent... hiszen akkor már építették a cinegék bent a fészket.
Június elején keltek a picik, kb egy időben az 1.B második fészekaljával.
Négy kiscinege lapult a hatalmas fészekben.
A szülők végig nagyon óvatosak voltak, ritkán jártak. De szépen felnőttek a kicsik, és június 25.-e körül ki is repültek. Vártam pár napot, és jöhetett az odútakarítás.
A szülők nyolc tojást raktak, ebből csak négy pici kelt ki. Négy tojás maradt a fészekben, sértetlenül.
Négy tojás nem kelt ki a 2.D odúban.Széncinege tojások
Kíváncsi voltam, ezért feltörtem a tojásokat. Az egyikben elkezdett fejlődni az embrió, a másik háromban csak a berohadt tojás volt.
A 2.D és az 1.B odú méretének különbsége jól látszik a kiszedett fészekanyagon. A 2.D odúba bizony kellett a rengeteg cicaszőr. :)
A fészekanyag magasságán is jól látszik, hogy míg az 1.B-ben az öt fióka kitöltötte a rendelkezésükre álló helyet, addig a négy kicsi a D odúban kényelmesen elfért, csak középen lapították le a fészekanyagot.
Fészekanyag a 2.D és az 1.B odúból.
Kíváncsian várom, hogy a következő szezonban is a széncinegék foglalják-e el a 2.D odút, vagy meghagyják a seregélyeknek.
Május elején be-be néztek a szülők az 1.B odúba. Még javában etették a 7 picit.
Május 10.-én volt újra hosszabb időt a tojó az odúban. A párja kint várta, a 7 pici is körülöttük volt.
Május 17.-én kezték el építeni a második fészket a széncinegék, az 1.B odúban.
Június 6.-a körül már kikeltek a picikék! :) Alig vártam, h megszámolhassam őket.
Öt gyönyörű széncinege fióka lapult a fészekben.
Ment minden szépen a maga útján. A szülők etettek, a kicsik nőttek. Az első fészekalj egész nap a kertben bogarászott, be nem ált a csőrük. :) Ameddig nyomon tudtam őket követni, meg voltak mind a heten. Aztán hamar bandázni kezdtek a szomszédban kikelt első fészekalj szintén népes családjával. :D
A második fészekalj június 25.-e körül repült ki, csatlakoztak a testvéreikhez, de még sokáig etették őket is a szülők.
Sikeresek voltak a szülők, 13 fióka repült ki az 1.B odúból a nyáron. :)
A takarítás után nem tettem vissza a szilvafára az odút. A nyári hőségben nem nyújtott elég árnyékot a fa lombja. Úgy döntöttem a közeli bodzafára erősítem az odút. Így jövőre a második fészekaljnak kellemesebb lesz a klíma odabent.
Április végén a kerítésen lévő B odúkba elkezdték hordani a verebek a fészekanyagot. :) De egy idő után furcsa volt, mindkét fészekbe ugyan az a pár hordta. Aztán két nap múlva már semmi mozgás nem volt. Nem értettem. Belenéztem az odúkba, két elkészült fészek volt bent, sok fű, friss vérszilva levelek, tollak.
Nagyon érdekes információ volt számomra, hogy mindegyik odú illatos volt. :) Mindegyikben volt friss zöld, és fűszernövény. Tyúkhúr, rozmaring, és mások.
Elkészült mezei veréb fészek.
De a fészkeket otthagyták. :(
Pár nappal később a veréblakótelepben is elkezdtek építeni. Nagyon örültem! Itt két pár biztosan dolgozott. Hordtak ide is, oda is... mindhárom odúba vitték a fészekanyagot.
Mezei veréb fészekanyaggal a csőrében. 2023.04.22.
Eltelt pár nap, és itt is abbahagyták. Lehet túl forgalmas helyen vannak az odúk?
Nyár végén áttettem a lakótelepet a kert hátsó végébe. A fészekanyagot sehonnan nem szedtem ki, hiszen nem költöttek benne, jó lesz majd a hideg téli éjszakákon.
Biztos vagyok benne, hogy jövőre lesz sikeres mezei veréb költésünk is! :)
Mielőtt kivettem az odúból a legkisebb cinegét, mindent előkészítettem számára. Horgoltam egy csésze alakot, mohából és cicaszőrből készítettem bele fészket. Ezt betettem egy virágcserépbe, hogy a tetejét be tudjam fedni. A cserepet belehúztam egy sapkába, ez jól fogta a kartonpapírból kivágott tetőt. Most egyedül lesz a kiscinege, nem fogják melegíteni a testvérei. :/
Elkészült az odú.
Ami ezeknél is fontosabb, amit enni fog. Beszereztem lisztkukacot. Csipeszt, ollót, az elején még nem adhatok neki egész lisztkukacot, 2-3 részbe kell vágni.
Lisztkukac az etetéshez.
De nem elegendő a lisztkukac. Ez nem fedezi a vitaminszükségletét. Főtt tojáshéjjat porítottam, és ebbe mártogattam a vitaminos vízbe (Jolovit vitamincsepp) áztatott lisztkukacokat, ezek nélkül nem fejlődik rendesen!
Jó étvágya volt.
Az elején kb fél óránként etettem. Állandóan sipákolt, kérte az ételt, el is neveztem Sipáknak. :)
Ürít a cinege.
Az elején jól fejlődött, sokat evett. Szépen nőttek a pihék rajta.
Az órát sem kellett nézem, szólt, ha megéhezett. :D Itt már bátran adhattam neki egyben a lisztkukacokat. 2-4 db is elfogyott egy etetésnél.
Sipák kéri a lisztkukacot.
Egyik nap kárt tett magában. :( Lekaparta a tarkójáról a bőrt. Bebetadinoztam. Az étvágya továbbra is jó volt. De ehhez már kevésnek éreztem magam, azonnal kerestem valakit, aki nálam jóval tapasztaltabb. Még aznap át is tudtam adni Sipákot. Az utat végig csipogta a dobozban, már nem sipákolt, már csipogott. :) Az új helyén is nagy volt az étvágya, de pár nap múlva sajnos elpusztult. :(
Így továbbra sem tudom mi a helyes. Ha belenyúlok a folyamatba és megpróbálok segíteni, vagy külső szemlélő maradok, és rábízom az egészet a természetre. Eddig 1-1 az állás, de sajnos mindkettőnek ugyan az lett a vége. :(
Április 12.-én benéztem az odúba. És bizony idén is lekéstem a tojásokról. :D 9 fióka lapult a fészekben, majd követeltél az élelmet, tőlem is. :)
2023.04.12. 1.B odú9 fióka kelt ki, itt 1-3 naposak.
Április 19.-én ellenőriztem újra az odút. Mind a kilencen nagyot nőttek, de egyikük nagyon el volt maradva a többitől.
Egy széncinege jóval kisebb a többinél.
Jött a dilemma, tavaly nem segítettem eleget az egyedül maradt hímnek, és két fióka elpusztult az odúban. Most mindkét szülő megvan, szépen etet, de a legkisebb nem fogja tudni behozni a lemaradást, és ha készen áll, ha nem ugrani fog a többiekkel. :/
Eldöntöttem, kiveszem.
Beszereztem, összekészítettem mindent a pici etetéséhez. Készítettem fészket. Mikor minden megvolt, kivettem.
Még mind a kilenc fióka az 1.B odúban van.
Április 29.-én repültek ki, mind a nyolcan. :) Egy nappal később a teraszunk melletti fenyőfán etettek a szülők.
Április 30. Etetés
Május 3.-án ismét a teraszunk mellett várták a picinkék az ételt. Mind a nyolcan ott voltak... és akkor 3 méterre mellettem csapot le a karvaly, elsőre elvétette, újra próbálkozott, és sikerrel járt. A szülők hangos csipogással mentek utána. A karvaly elvitt egyet. A hét kicsi egy életre megjegyezte, hogy vigyázzni kell.
Az egyik pici, május elején. :)Fiatal széncinege a nyírfán.
2022-ben, és idén is az 1.B odúban költő pár területe a 3.B odúig tart. Nem szerencsés tavasszal átrendezni, de még is kicsit módosítottam az odúk elhelyezésén, április első hetében.
Először is készítettem a mezei verebeknek egy 3 lakásos veréblakótelepet. (2020 és 2022 között csökkent az állományuk.)
Veréblakótelep készítése.
Maradék fából, lambériából készítettem. A 2.B odú közelében helyeztem el, majd levettem a 2.B odút, és rögzítettem a 3.B odú fölé. Ezt a két odút is a mezei verebeknek szánom.
Veréb társasház, benne egy széncinegével.
Készítettem egy új B odút is, széncinegének. Ezt egy tuján rögzítettem, a ház másik sarkánál, ez már nem tartozik az 1.B odúban költő pár területéhez. Sokszor szedeget itt egy cinegepár, de idén a szomszédban költenek. Jövőre nagy esély van rá, hogy elfoglalják. :)
Az új 2.B odú
A két széncinegének szánt B odú "közé", rögzítettem egy A odút, hátha jövőre megtelepszik nálunk a kékcinege is. :)
A odú a cseresznyefán.
A seregélyek visszaérkezése előtt, március 13.-án átraktuk a D odút is, magasabb helyre, ahol szabadabb a röpnyílás.
1.D odú fenyőfára rögzítve.
Készítettem egy másikat is, ezt a mogyoróbokorra erősítettük. :) Ezt is maradék deszkából raktam össze, ezért kicsit nagyobb a hivatalos D odú méretnél. Mindkettőt felfedezték már a seregélyek. :) Bemenni még nem láttam őket, de remélem jövőre lesz lakója ezeknek is. :)
2.D odú, mogyorón.
Az egyik fészektálca helyett készítettem nagyobbat, hátha elfoglalják a balkánigerlék vagy a rozsdafarkú.
Fészektálca az eresz alatt.
Ezen kívül készítettem két darab C odút. Az egyiket a kerítésre rögzítettem, egy nagy kecskerágó bokorba, 1,5 méter magasan. Ennek rögzítettem az elejére csirkehálót, nehogy beférjen a nyest vagy a macska.
C odú védőhálóval.
A másikat az eresz alá tettem.
C odú eresz alatt rögzítve.
És ezzel (egyenlőre) be is fejeztem 2023-ban a Madaraskert odú gyártását. :D
Március első napján, este fél hatkor láttam ahogy az 1.B odúba berepül egy széncinege. Izgatott lettem, elkezdődött! :)
Másnap figyeltem az odút. Napközben is láttam mozgást, 10:45-kor be, majd kirepült egy cinege. Este lesben álltam. Nem kellett sokat várnom, 17:35-kor berepült a cinege aludni. Átmentem a 3.B odút figyelni, egészen sötét volt már, de 17:45-kor ide is berepült egy széncinege. Boldogságom határtalan volt! :D
A széncinege aludni megy az 1.B odúba.
Március 3.-án többször láttam napközben ki-be repülni a cinegét az 1.B odúban. 10:45-kor a pár mindkét tagja bent volt. :) 17:35-kor menetrendszerűen érkeztek. Először mindig a hím jön, hangosan énekel, leszáll az odú közelében. Rögtön utána jött a tojó, a röpnyílásra szállt, hosszan kopogtatta, majd elrepült a közeli fára. Majd vissza az odúra, ismét sokáig kopogtatta a röpnyílást, végül 17:46-kor berepült.
A tojó hosszan kopogtatta az odú bejáratát.
A 3.B odúnál napközben nem láttam mozgást. 17:48-kor viszont jött aludni a cinege.
Március 20.-ra az 1.B odúnál egész napos lett a forgalom.
A tojó kirepül az odúból.
A 3.B odú mellett verebek ültek a kerítésen. Bent is jártak. Nem szerettem volna, ha kitúrják a cinegéket, ezért tettem a röpnyílásra egy 32mm-es szűkítőt. Este vártam, a cinege már messziről észrevette a változást. Óvatosan közelített, izgatottan ugrált, rászállt a röpnyílásra, de nem ment be, elrepült. :( Másnap inkább levettem a szűkítőt, de nem jött este a cinege, harmadnap sem. Ebből is tanultam, nem szabad megbolygatni az odút tavasszal. Máskor hagyom, a madarak majd elrendezik ki fog ott költeni...
Március 23.-án napközben egy cinegepár járt a 3.B odúnál. Újra reménykedni kezdtem, hátha elfoglalják!
A tojó bent van az odúban, közben a párja a virágzó fán várja.
Az 1.B odúnál ezen a napon jelentősebb dolgok történtek. A tojó szőrt hordott az odúba. Ez nem a mi cicáinké volt, sötét volt, és sokkal durvábbnak tűnt.
Széncinege tojó szőrt visz az odúba.
Ez azt jelenti, hogy nem csak fészket épít, de lassan be is fejezi. A szőr a fészek utolsó összetevője. 4-5 alkalommal fordult, sűrűn egymás után.
Az 1.B odú tojója.
Mindig először a hím érkezik az odú közelébe, hangosan énekel. Ha tiszta a terep, akkor a tojó is jön, először a szilvafára repül, majd az odúba. Ha ragadozó van az odú közelében (macska, szajkó, szarka) nem mennek be, elrepülnek.
Március 28.-án délelőtt a 3.B odú mellé kiakasztott cicaszőrt szedegette egy széncinege. Sajnos nem az odúba szállt be, elvitte messzebbre. Nem sajnáltam, más cinegéket is melegíteni fog a puha cicaszőr. :) Tettem még ki.
Széncinege szedi a macskaszőrt a 3.B odúnál.
Hátrasétáltam, figyeltem kicsit az 1.B mellett is. Nem csalódtam. Az 1.B tojója szedegette a cicaszőrt, és bevitte az odúba.
Most már biztosan pihe-puha lesz a fészek. Napok kérdése, és meglehet az első tojás 2023-ban a Madaraskertben! :)
Február 28.-án összegyűjtöttem és kitettem a fészekanyagokat. Száraz mohát és szénát félretettem télen, az utolsó összetevő még hiányzott, hogy igazán puha és meleg legyen a fészek. Megfésültem a cicákat, így meg is szereztem a pihe-piha cicaszőrt. :) Mindhárom összetevő fontos, a széncinegék mindet használják fészeképítéskor.
Először az 1.B odú melletti barackfára rögzítettem, mert itt valószínű fészkelni fognak idén is.
Macskaszőr, moha és széna a barackfára rögzítve.Fészekanyag, háttérben az 1.B odú.
A falon lévő 2.B odút átraktam két méterrel arrébb, mert egyik reggel lebillenve, és nyitva találtam. A tetejére "zárat" szereltem, és felfúrtam a falon lévő rácsra. Közvetlenül az odú mellé helyeztem ki a fészekanyagot.
Moha és széna a 2.B odú mellett.
A 3.B odú mellé is rögzítettem fészekanyagot.
Az orgonára rögzített széna, moha és cicaszőr.
Remélem hamar megtalálják, és használni is fogják az alapanyagokat. Mivel tavaly lemaradtam a fészeképítésről, már most figyelem az odúkat. :)
Két fészekalj felnőtt az odúban, és kirepült. Mindkétszer hét fióka kelt ki. Az elsőből mind a heten kirepültek, erősen, egészségesen, hiszen mindkét szülő gondozta, etette őket.
A második költés nem volt ilyen sikeres. Hét fióka kikelt, de a tojó eltűnt, a hím egyedül folytatta az etetést. Végül öt fióka repült ki. A legkisebbet még aznap elkapta a macska.
A testvéreit viszont minden nap hallottam, láttam. Az első fészekaljból négyen redszeresen nálunk voltak, a másodikból három fiókát láttam. Így egy fészekalj biztosan életben volt júliusban. :)
Sokat tanultam a nyáron. Most már meg fogom tudni állapítani, hogy a kiugrott kicsi készen áll-e a kinti életre. Tudom, hogy ha egyedül marad a széncinege szülő, ki kell venni az odúból a legkisebbeket, hogy minden pici felnőhessen.
Az odúk kitakarítva várják a cinegepárokat. :)
Izgatottan várom a következő költési időt. Remélem 2023-ban is sok új éhes csőr lesz a Madaraskertben! :)
A tépett farkú hím, 2022 áprilisában...és a párja, 2022 májusában, az első fészekalj nevelésekor.
Pár nappal később levettük az odút. Piszkos volt belül, ez látszott a fiókákon is, egyedül nem tudta rendben tartani a hím. A picik piszka, sok báb, és két pici maradványa volt a fészekben.
Az odúból kiszedett fészekmaradékot elégettük.
A lelapított fészekanyagban sok volt az élősködő.Két széncinege fióka elpusztult az odúban.
A cinegeszülő egyedül nem képes felnevelni az összes picit. Így is remek munkát végzett a tépett farkú hím, felnevelt öt fiókát, egyedül!
Sokat tanultam a nyáron. Most már tudom, hogy ha az egyik szülő eltűnik, nem elég, ha kiteszek élelmet, ki kell venni a legkisebb fiókákat a fészekből, ha szeretném, hogy mind felnőjjön.
Június-26.-án, egy forró napsütéses napon repültek ki a picik. Kisebbek voltak mint az első fészekalj a kirepülésnél. A legelső pici délelőtt ugrott, a földön landolt, nem tudott még repülni. Visszatettük az odúba.
A nap tűzött, nagyon meleg volt. Az odúba még melegebb. Valószínű ez okozta a kicsik korai kirepülését. Délután szép sorban kiugráltak. Az elsőt nem láttam, mikor ellenőriztem az odút, már a közeli bodzabokron volt. (ide rögzítettem a lisztkukacos tálkát korábban)
Az elsőnek kirepült cinege ügyesen kapaszkodott a fán, néha csipogott.
A hím már nem vitt be nekik élelmet, az odú előtt ült, időnként az odú szájához repült, hívta őket.
A hím hívja az odúban lévő piciket.
Délután a második kicsi kidugta a fejét az odúból.
Közben a kirepült cinege visszaszállt a szilvafára.
A második cinege készül az ugrásra.
Meg is lett a hatása, a második cinege nem sokat gondolkozott, kirepült. A közeli meggyfán landolt.
A bentlévőknek ismét következett egy kis szülői bíztatás. :)
A harmadik kicsi gyorsabb volt...
Kinézett, meleg volt, lihegett.Jól megnézett...Felugrott az odú szájába.Ugrott, szintén a meggyfán landolt.
Az előző fészekaljból kíváncsiskodtak a testvérek, folyamatosan "beszélgettek" az odúban lévőkkel.
Az odú előző lakói is bíztatták a bentlévőket.
A negyedik kicsi azonnal az odú nyílására ugrott.
Határozott véleménye volt. :D
Még barátkozni is volt ideje. :)
Ő is megnézett magának...
Majd átrepült fölöttem, és a ringlófára szállt.
A negyedik cinege landolt a legügyesebben.
Következett a legkisebb, a pici, aki délelőtt már egyszer kiugrott.
Nagyon sokáig gondolkozott, tudta, h ehhez még kicsi.
Egyenesen felém "szállt", esetlenül a bokorban landolt.
Vártam még egy kicsit, perceken belül követték a hímet, átrepültek a túloldali mogyoróbokorra, négyen... Nem tudom miért gondoltam, hogy a legkisebbnek is menni fog, de bíztam benne.
Nagyon szerencsés vagyok, hogy végig nézhettem ahogy kirepül a második fészekalj. Boldog voltam.
A nap még is szomorúan ért véget. Pár óra múlva ismét kimentem a kertbe, hogy látom, hallom-e a kis családot. A pici a földön volt, nem vettem észre, csak mikor a macska ugrott, akkor tudtam.. Nem ette meg, otthagyta, igazán sérülés sem volt rajta, de már elment, eltemettem. Nagyon elkeseredtem. Hibás döntést hoztam, és a pici életébe került.
Sokat tanultam belőle. Nem szabad visszatenni a kiscinegét, ha már kiugrott, mert újra meg fogja próbálni, akkor is, ha még alkalmatlan a kinti életre. Ha valaha lesz még ilyen, biztosan etetni fogom pár napig, míg megerősödve, ügyesebben visszaengedhetem a testvéreihez. A szülő őt is tovább fogja etetni.
Napok teltek el, mióta utoljára láttam a tojót, már biztos, hogy elpusztult. A hím fáradhatatlanul ját, az odúból folyamatosan kihallatszik a kicsik egyre erőteljesebb követelődzése. A széncinegék 10-14 tojást is rakhatnak, egy ilyen fészekalj felnevelése két szülőt ígényel, egyedül esélyük sincs. Városokban, és másodköltésnél ez a szám mindig alacsonyabb. A hangok alapján 5 picire tippelek.
Sokat gondolkodtam mi a helyes, ha belenyúlok a folyamatba, belenézek a fészekbe, és esetleg kiveszem a legkisebb fiókákat. Táplálom őket ameddig szükséges, és miután röpképesek, kiengedem őket a testvéreikhez. A széncinege szülők megismerik, és elfogadják, tovább etetik az így visszaengedett kicsiket. Miután a hím óvatosabb lett, úgy döntöttem nem nézek be az odúba, de mindenképp segíteni akartam.
Ilyen helyzetben érdemes az odú közelében kihelyezni egy tálkát, benne lisztkukaccal. Be is szereztem a lisztkukacokat, és azonnal rögzítettem a szilvafára egy kis műanyag edényt.
A szilvafára rögzített tálka, benne a lisztkukacokkal.
Azért nem közvetlenül az odú elé rögzítettem, mert attól tartottam, hogy más madarak is hamar észre fogják venni, nem szerettem volna ha még ők is nehezítik a fészekalj növekedését. A hím közben szorgalmasan jár tovább, de ő csak akkor repül a szilvafára, mikor eleséget hoz, azt be is viszi az odúba, kifelé pedig még gyorsabban távozik, hogy a ragadozók figyelmét ne keltse fel. A szemfüles kicsik az előző fészekaljból viszont hamar felfedezték.
Az első fészekalj egy része jól lakott a lisztkukacokkal.
Hamar kiürült a tál. Kicsit sem bántam, hogy megetettem a kirepült kicsiket, de most jobban szerettem volna segíteni a hímnek. Éppen ezért átkötöztem a tálat egy közeli bodzabokorra, a hím gyakran innen repül az odúba.
Sokszor mellé száll, megnézi, tudja, hogy ott van. Ennek ellenére én nem láttam, hogy vitt volna belőle. A kicsik viszont azonnal követtek ide is.
A hím most már elzavarja az előző kicsiket, de mikor távozik az odútól, ők már ott is vannak...
Minden nap teszünk ki lisztkukacot, naponta többször megnézem van-e még. Remélem tudtam segíteni.
06.10. Már ki is kelt a második fészekalj. Egyre hangosabbak. Nem akartam őket zavarni, jó lett volna akkor benézni az odúba, mikor még tojások vannak. Teltek a napok, és egyre hangosabbak lettek, végül úgy döntöttem már nem nyitom ki az odút. A hím már így is óvatosabb, nem repül be rögtön a röpnyíláson, ha ott ülök. Megismer. Ugrál párat a szilvafa ágain, és csak utána viszi be az élelmet.
Figyel a hím, mielőtt bemegy az odúba.
06.17. Órákig figyeltem az odút, de csak a hím jár etetni. Sűrűn fordul, fáradhatatlan. Vártam és vártam, hátha jön a tojó is, de sajnos nem láttam.
06.19. Már három napja nem látom a tojót, de még reménykedem... A fiókák egyre hangosabbak, a hím folyamatosan jár.
Közben felfedeztük az előző fészekalj egyik tagjának alvóhelyét. :) Minden este az odúhoz közeli fenyőfa egyik ágának végére ül, itt tölti az éjszakát. Még világosban, 8 óra körül foglalja el a helyét.
Fiatal cinege alvóhelyén. :)
A tojót sajnos azóta sem láttuk. :( Ez azt jelenti, hogy a hím egyedül maradt a második fészekalj felnevelésére. Sűrűn jár etetni, nem áll meg. A picik egyre hangosabbak, a legelsők lassan ki fognak repülni. De egy egész fészekalj felnevelése a hímnek óriási feladat... sok mindentől függ a siker. A fiókák számától, hogy meddig nevelte őket a tojó is. Ha ki is repülnek, a hímnek még hetekig kell egyedül etetnie a kis csapatot. A hangok alapján 5 pici biztosan van a fészekben.
Utána néztem mit tehetek, mivel segítek a legtöbbet, és azonnal akcióba léptem.
05. 31.-én ismét az odúnál láttam a széncinege párt. :) A fiatalok is körülöttük vannak még.
A tojó újra az odúban van. :)
06. 05.-én a tojó már hosszabb időkre bent van az odúba, időnként a hím is bemegy, de fészekanyagot bevinni egyik madarat sem láttam.
A tojó jön ki az odúból, csőrén egy fehér szál, lehet megint a mi cicáink szőréből építkeznek. :)
06. 09. Folyamatos az odúban a mozgás, a hím eteti a tojót.
A hím viszi a párjának az odúba az élelmet. :)
A tojó már egyáltalán nem foglalkozik a kirepült fiókákkal. A kicsik ott vannak a hím körül, de már önállóak.
Az egyik fiatal az odú alatt, a szilvafán.
Próbálgatják mire képesek, most már változatos a csipogásuk.
Fiatal széncinegék.
06.10. A fiókák már szétszóródtak, de folyamatosan kommunikálnak egymással.
A kicsik folyamatosan keresgélnek, ugrálnak, és be nem áll a csőrük. :D
Könnyen meg tudom őket különböztetni, egyrészt, mert ha idegen cinege jön a területükre, a hím azonnal elkergeti, másrészt a szülők folyamatosan az odúnál vannak, felváltva járnak etetni. Ez azt jelenti, hogy nem csak új fészkük van, de már ki is kelhetett a második fészekalj. :)
A fészeképítésről megint lemaradtam .. ez azért lehet, mert én általában délutánonként figyelem őket, valószínű a fészket már hetekkel ezelőtt, korán reggel építették, miközben még a kirepült piciket is etették.
A piciket továbbra is figyelemmel követem. Elég nagy területük van, egész nap változtatják a helyüket, nem sokáig maradnak egy helyben. Minden nap hallom a csipogásukat. :)
Május 13.-án reggel nagy hangzavarra lettem figyelmes. Rigók, cinegék riasztottak, ilyenkor biztosan ragadozó van a közelben. Kinéztem az ablakon, és egy szajkó volt a diófánkon, a csőrében lógott valami, azonnal tudtam, hogy az én egyik kiscinegém! Próbáltam megzavarni, siettem le a kertbe. Láttam, hogy kiesik a csőréből a kis szürke gombolyag. Mire leértem, már a fügefa alsó ágán volt a szajkó, de nem volt nála semmi. Elzavartam...
Nem szívesen látott "vendég" nálunk a szajkó.
Körbenéztem a diófa alatt, ahol láttam leesni a kiscinegét, de nem találtam. Aztán a fügefa alját kutattam át, ott volt a riadt kiscinege, bámult rám a kis gombszemeivel. Felé nyúltam, mert tudtam, hogy ha hozzá is érek, a szülők tovább fogják etetni. Esetlenül, de elrepült, felszállt a közeli tujára. Egyik szárnya lógott. Közben a szülők "összeszedték" a többieket, távolabb mentek a támadás után. A kicsi nem mozdult, ült némán, lógó szárnyal a fán, sokkot kapott, nem csodálom. :( Vártam, hogy mi lesz, reméltem, hogy nem nagy a baj. Messziről hallottam a szülőket, de a pici nem válaszolt. Tudtam, h csak akkor van esélye, ha csipog. Teltek a percek .. Valamitől megriadt a pici, és odébb repült a kerítésre. Ekkor összeszedte magát, már nem lógott a szárnya. Aztán egyre közelebb hallottam az egyik szülőt, és végre válaszolt a pici! Az anyja jött érte, és el is mentek a többiek után. :) Szerencsésen megúszta a támadást.
Azt tudtam, hogy a szajkó fészekrabló, de azt nem, hogy a kirepült kicsiket is elpusztítja. Aznap és másnap is többször elrepült a kert fölött, a rigók, cinegék hangosan szidták, üldözték minden egyes alkalommal. Nem hiába változtattja a cinege család folyamatosan a helyét, veszélyes lenne a piciknek, ha mindig ugyan ott etetnék őket.
A támadás óta egyre többet látom, hallom őket. :) Már egy hete kirepültek. Május 17.-én is a diófán etettek a szülők.
Nehéz összeszámolni a piciket, eléggé szét vannak szóródva. Május-25.-én 5 pici még biztosan a szülőkkel volt. A legkissebbeket még etetik, de a többiek már keresgélnek. Méretük alapján már nem is lehet megkülönböztetni őket a szülőktől, csak a hangjuk árulja el őket. Folyamatosan kommunikálnak egymással, a szülők még szemmel tartják a fiókákat.
A kirepülés óta körülbelül 20 nap telt el, a picik már egyedül boldogulnak. :) A hangjuk és a fakó színük még elárulja, hogy ők fiatalok. A picik továbbra is összetartanak, a szülők közelében vannak.
A szülőket láttam az odú közelében, így tovább él bennem a remény, hogy talán a második fészekaljat is az 1. B odúban nevelik majd föl. :)
Május 8.-a vasárnap: Egy újabb hét telt el. Nagyon vártam, hogy lássam a piciket! Kinyitottam az odú fedelét, nagy gombszemek pislogtak rám, a csőrük felülről már teljesen olyan volt mint a felnőtteké.
Nagyon megijedtek tőlem, elkezdtek repkedni, ugrálni. Azonnal becsuktam az odú fedelét, de négy pici kirepült... Szörnyű érzés volt. Otthont adtam nekik, aztán kizavartam őket .. ha nem tudtak volna repülni az odúban maradnak meglapulva, de ettől nem lett könnyebb a lelkiismeretem, nem így kellett volna elhagyniuk az odút. :(
A környező fákra, bokrokra szálltak. Perceken belül ott voltak a szülők, és összeszedték őket. Ekkor kirepült az odúból egy ötödik pici is. Követni nem tudtam őket, mert a szomszédba repültek át. Borzasztóan éreztem magam, és csak remélni tudtam, hogy nem okoztam maradandó kárt az első fészekaljban. Sűrűn kijártam a kertbe, hogy hallom-e a picik csipogását. Hallottam.
Visszajártam az odúhoz is, kellő távolságból figyeltem, hogy visszajönnek-e a szülők. De két napig semmi mozgást nem láttam.
Ekkor kezdtem el gondolkodni, hogy az első és az utolsó pici kirepülése között napok is eltelhetnek. Így rájöttem, hogy nem az első, hanem az odúban maradó fiókákat zavartam ki, tehát a testvéreik már kint voltak. Ettől egy picit megkönnyebbültem, mert volt kikhez kimenniük, és a szülők már kint is etették az elsőket. Persze nem szépített a történteken. :( A szülőket és a piciket is minden nap hallottam távolabbról.
A szülők gondosan etetik a piciket. :)
Két nappal később úgy döntöttem, hogy újra kinyitom az odút. Ha bent maradt pici, talán még megmenthető, hiszen a szülők nem jártak vissza, ha pedig mind kirepült, akkor kitakarítom az odút. Kicsit hallgatóztam az odú alatt, de semmi mozgást nem hallottam.
Az odú üres volt május 10.-én.
Mind a 7-8 fióka kirepült a fészekből.
A fészekanyag már le volt lapítva, egyáltalán nem látszott a gondosan épített forma. Levettem a szilvafáról az odút, és nekiálltam a takarításának. Nagyon meglepődtem, hogy a fészekanyag alatt milyen "kosz" van. A szülők kihordják azonnal a picik ürülékét, de a rengeteg fehér tok, ami a fejlődő tollakat védi belepte a fészek alját... és mozgott az egész .. a fészek lagalján rengeteg nyű volt.
Rengeteg fél centi körüli nyű mozgata a fészekanyagot.
Ezen kívül volt egy törött tojás (szintén mozgott) és egy egész a fészekanyag alatt. Az egészet felnyitottam, kíváncsi voltam mit találok benne. A tojás a legelején fülledt be, nem volt benne "semmi", csak az elszíneződött fehérje.
A fészek alatt találtam egy fél és egy egész tojást.
A fészekanyagot azonnal elégettük. Alaposan kitakarítottam az odú alját, majd visszaszereltem a szilvafára.
Most már értem miért van szükség minden fészekalj között takarítani az odúkat. Ez a sok élősködő biztosan csökkentené a második fészekalj életben maradását.
Tanultam a történtekből is. Remélem, hogy nem okoztam a szülőknek sem akkora traumát, és nálunk költik ki a második fészekaljat is. Ha így lesz, a legelejét biztosan benézek a fészekbe, hogy a tojásokat megszámolhassam. De nem szeretném őket zavarni, nem fogom ellenőrizni később az odút...
El is telt egy hét. A fiókák egyre hangosabbak, már nem kell közel menni az odúhoz, hogy halljam a picik követelődzését. A szülők fáradhatatlanul hordják a finom falatokat.
A tépett farkú hím a szilvafán, hernyóval a csőrében.
A fiókák nagyot nőttek. Most is 7-8 picit számoltam.
Március második felében észrevettem, hogy az első és a második B odút is nézegetik széncinege párok. A benti cicáink ilyenkor már vedlenek, pihe-puha a szőrük. A cinegék pedig szőrrel borítják a mohából épült fészküket. Egy ágra rögzítettem nekik a puha cicaszőrt.
Cicaszőr fára rögzítve a cinegék fészekanyagához.
Április elején abbahagytam a napraforgómaggal való etetést. A cinegék áprilisban fészkelnek először, bár télen magevők, a fiókák nem képesek megemészteni a napraforgómagot. Ha a szülők ezzel próbálnak etetni, a fiókák pusztulásához vezet.
A 2. B odúra rálátok az ablakból, reggelente jöttek, a hím ki-be járt az odúba, míg a tojó a közelben várt. A hím farka meg volt tépve, feltűnően rövid volt. Így könnyen meg tudtam különböztetni a többitől. Aztán nem jöttek többet...
03.25.-én az 1. B odúnál láttunk mozgást, a cinege fészekanyaggal szált be. Itt időről-időre láttuk a madarakat. Még is a történetük elejéről lemaradtam. Hetekkel később tűnt fel, hogy az odúból távozó cinege csőrében van valami fehér. Ekkor kapcsoltam... hiszen a cinege szülők eltávolítják a fiókák piszkát a fészekből!
A tojó kihozza a fióka ürülékét az odúból.
Ekkor már ott maradtam az odú közelében, nagy volt a sürgés forgás. Mikor mindkét szülő távozott, benéztem az odúba. Elérkezett a várva várt pillanat. 7-8 új éhes csőrrel bővült a madaraskert! :)
Széncinege fiókák a szilvafára rögzített 1. B odúban.
Külön öröm, hogy fehér szőrrel bélelt a fészek, ez nagy valószínűséggel az, amit kitettem nekik. :) A fiókák alatt látni még tojást is. Nem szeretném zavarni a madarakat, körülbelül 10 nap múlva újra rájuk nézek. A tojásból kikelve 16-22 nap alatt repülnek ki. Így még láthatom majd a már tollas piciket, az odúban szétugrálva.
Messzebbről tovább figyeltem őket. A szülők fáradhatatlanul hordták egész nap az ennivalót. És feltűnt még valami .. a hím farka tépett volt. Ugyan az a pár nézegette az első és a második B odút is.
A tépett farkú hím.
Remélem sikeresen felnevelik az összes fiókát. Az újabb ellenőrzésig természetesen rajtuk tartom a szemem, távolabbról. A szülők hangját egész nap hallani, a lakásból is. :)
Napok óta látom, hogy ki-be járnak a széncinegék a harmadik B típusú odúba, amit a ház elé, a kerítésre rögzítettem. Nem bírtam ki, belenéztem, hogy találok-e benne valamit, valakit. Nem csalódtam ...
Széncinege pihen napközben a B típusú odúban.
Október vége van, még nincs hideg, de ők már elfoglalták az odút, és nappal 1-1 órát itt pihennek.
Széncinege berepül az odúba.
Miközben két széncinege pihent az odúban dél és fél kettő között, egy kék cinege is benézett a röpnyíláson.
Kék cinege felméri az odút.Pihenés után.
Mivel a cinegék már most használják az odút, nagy az esélye, hogy itt fognak költeni. :)
Lili
2021 év elején egy A típusú odút rögzítettem az ablakommal szemben lévő nyírfára. Majd a vadszőlővel befutott ház oldalára szereltem fészektálcákat. Márciusban hat molnárfecskefészket rögzítettem az eresz alá. Júliusban a másodköltésnél az A típusúba elkezdtek fészket rakni a széncinegék, másnapra feladták. Mivel nyáron nem láttam a kertben kékcinegét, úgy döntöttem, hogy B típusúra alakítom az odút. Ezt követően készítettem még kettőt. Azt olvastam, hogy egymástól 15-20 méterre lehet kihelyezni az odúkat, nálunk három B típusú így kényelmesen elfér. Közben készítettem C típusút is. A fecskefészkek száma tizenkettőre nőtt. Befejezésül készítettem egy D odút, seregélynek, az előírt 6 cm röpnyílással. Ezt a méretet hatalmasnak találtam. Mivel a régi könyvek 4,6 cm írnak, beszűkítettem 5 cm-re. Még ez az átmérő sem győzött meg, hogy a kis seregélyek biztonságban lesznek a nyesttől. Jól meg kellett gondolni, hova tudom kihelyezni úgy, hogy a madaraknak a lehető legjobb legyen. Végül két méter magasban, egy ringlófa törzsére erősítettük. Alatta pedig a fa törzsére tüskés szeder és csipkebogyó ágakat raktam.
Télen figyelni fogom, hogy használják-e a madarak alvásra az odúkat. Tavasszal pedig remélem, hogy sok-sok éhes csőrrel lesz tele a madaraskert. :)
