Sipák

Mielőtt kivettem az odúból a legkisebb cinegét, mindent előkészítettem számára. Horgoltam egy csésze alakot, mohából és cicaszőrből készítettem bele fészket. Ezt betettem egy virágcserépbe, hogy a tetejét be tudjam fedni. A cserepet belehúztam egy sapkába, ez jól fogta a kartonpapírból kivágott tetőt. Most egyedül lesz a kiscinege, nem fogják melegíteni a testvérei. :/

Ami ezeknél is fontosabb, amit enni fog. Beszereztem lisztkukacot. Csipeszt, ollót, az elején még nem adhatok neki egész lisztkukacot, 2-3 részbe kell vágni.

De nem elegendő a lisztkukac. Ez nem fedezi a vitaminszükségletét. Főtt tojáshéjjat porítottam, és ebbe mártogattam a vitaminos vízbe (Jolovit vitamincsepp) áztatott lisztkukacokat, ezek nélkül nem fejlődik rendesen!

Az elején kb fél óránként etettem. Állandóan sipákolt, kérte az ételt, el is neveztem Sipáknak. :)

Az elején jól fejlődött, sokat evett. Szépen nőttek a pihék rajta.

Az órát sem kellett nézem, szólt, ha megéhezett. :D Itt már bátran adhattam neki egyben a lisztkukacokat. 2-4 db is elfogyott egy etetésnél.

Egyik nap kárt tett magában. :( Lekaparta a tarkójáról a bőrt. Bebetadinoztam. Az étvágya továbbra is jó volt. De ehhez már kevésnek éreztem magam, azonnal kerestem valakit, aki nálam jóval tapasztaltabb. Még aznap át is tudtam adni Sipákot. Az utat végig csipogta a dobozban, már nem sipákolt, már csipogott. :) Az új helyén is nagy volt az étvágya, de pár nap múlva sajnos elpusztult. :(

Így továbbra sem tudom mi a helyes. Ha belenyúlok a folyamatba és megpróbálok segíteni, vagy külső szemlélő maradok, és rábízom az egészet a természetre. Eddig 1-1 az állás, de sajnos mindkettőnek ugyan az lett a vége. :(

Az biztos, hogy sokat tanultam Sipáktól. :)